- Ez most nagyon meredek lesz – mondja Gyöngyvér a fehér, trapéz alakú elektromos ajtónál. Én rögtön a plüss Rókámra pillantok. Retteg. Visszanézek a halvány, fehér neonfényű folyosóra.             Gyöngyvér kinyitja az ajtót, Niki pedig azonnal mellém áll védelmezően. Egy keskeny,…

              Az elsötétült járatban egyre közelebb látszanak a járőrdrónok kék-vörös villódzó fényei. A fegyverünkre szerelt lámpák fényében megpillantom Gyöngyvér dacos, félelmet nem ismerő tekintetét. Nagyon rossz érzésem van. Lehet, inkább fel kéne adnunk, mert ez most már tényleg egy…

              Ahogy Gyöngyvér belép a cellába, a börtönblokk folyosóján megpillantom anyát. Ott áll a fehér orvosi köpenyében és szelíd mosollyal, csillogó szemekkel néz rám. Annyira fájnak ezek a látomások, de egyben örömteliek is. Erőt adnak. Bármilyen sötét korszak is köszöntött a világra…

              Niki a mutatóujjával a jobb fülére mutat, jelezve, hogy lehallgatnak minket. Ösztönösen körbenézek a szűk cellában, majd visszafordulok hozzá. Bólintok. Össze kéne omolnom a reménytelenség miatt, de a tudat, hogy újra láthatom őt, a Nővéremet, csak jobban megerősíti a lelkemet. A…

              Az ezüst kereszt mellett állok, miközben a válltáskámból engem figyelő plüss Rókámat nézem. Retteg. A tőlem jobbra álló katona felé pillantok, aki minden rezdülésemet figyeli. A barna szemeiben állandó gyanakvást és kegyetlenséget látok. A másik katona mögöttem néhány lépésnyire áll.…

              Hallom, ahogyan odakint még mindig szakad az eső. Hirtelen nem is tudom, hol vagyok, aztán szépen lassan felfogom, hogy a speciális jármű padlóján fekszem egy matracon betakarózva. Lassan kinyitom a szemem és az első, amit megpillantok, az a plüss Rókám. Retteg. Egy közeledő veszélyt…

            Gyöngyvér a pisztolyáért nyúl, miközben Nimród és az emberei helyet foglalnak néhány asztallal odébb mögöttünk. Tiltakozva nézek a nő jéghideg és kegyetlen szemébe, de teljesen reménytelenül – túl elszánt, egyszerűen nem fogja fel, hogy esélytelenek vagyunk a harcosokkal szemben.…

              A borult eget nézem. A fegyverropogások abbamaradnak. Hallom, amint a drón gépzaja egyre hangosabbá válik és amikor az árokban a hátamra fordulok, látom elszállni a fák felett. Reszketve hallgatom a vészjósló csendet, amit a távolban egy sípolás szakít félbe, melyet egy nagy erejű…

            Az autópályától nem messze, az erdőben parkolunk le a speciális járművel. Odakint villámlik egyet, az ég pedig hatalmasat dörren. Gyöngyvér szó nélkül hátramegy a jármű végébe és kinyitja a ruhásszekrényt. A démoni szemeivel felém fordul és úgy néz rám, mint akinek gondolatolvasónak kéne…

              Gyöngyvér ujja lassan a távirányító gombja felé közelít, miközben sátáni mosollyal figyeli a két fekete balaklava maszkot és terepmintás ruhát viselő harcost. Ha megnyomja a gombot, akkor a mögöttem álló speciális jármű azonnal felrobban és ez az amúgy is romos tér egy szempillantás…

                A távolból hallani, ahogyan vészjóslóan megdörren az ég. Gyöngyvérrel a sötét felhők alatt sétálunk Nimródkeresztes romjai között. Ezeket a tízemeletes panelházakat legutóbb még éjszaka láttam, ráadásul akkor pont Gyöngyvér és az őrült harcosai elől menekültünk egyik csapdából a…

                Amikor felnyitom a szemem, az első, amit meglátok az Gyöngyvér ijesztő tekintete. Ahogyan ott áll felettem a fekete, kapucnis pulóverében a kintről beszűrődő szürke fényben, úgy néz ki, akár egy démon. A kék szemeiben mintha a düh és valamiféle zavarodottság, vívódás csillanna meg.…

              Éjjel fél tizenegy. Valahol Heves megyében haladunk egy ideje egy kivilágítatlan, sötét úton, mely egy pusztaság mentén halad. Vetek egy pillantást az elmegyógyintézeti rabruhát viselő Gyöngyvérre, aki olyan magabiztosan kormányozza a speciális járművet, mintha évek óta csak ilyen…

              - Nyisd ki az ajtót! – parancsolja Gyöngyvér mögöttem és a szemem sarkából látom megcsillanni a fegyverét.             A bázis hangárja felé vezető folyosón állunk. A szirénák egy ideje elhallgattak az épületben, de mennyezeti vörös fények továbbra is égnek. Ez a szörnyeteg pedig…

              2039.április   Nikivel a detektívtükrön át figyeljük Gyöngyvér pszichiátriai meghallgatását. Fehér elmegyógyintézeti rabruhában ül kéz-és lábbilincsben, mögötte két megtermett őr szürke egyenruhában, vele szemben pedig két nőből és egy férfiból álló orvosi szakbizottság. Felváltva…

  (2039 áprilisa van)               Van az a sírás, ami olyan erővel tör rád, hogy azt hiszed, bele fogsz halni. Nem akar elmúlni, egyre erősödik és a körülötted egyre erősödő csendtől és a füled sípolásától csak magányosabbnak, kiszolgáltatottabbnak érzed magad. Mintha az utad végén járnál.…

              - Hiába az átmeneti fölényetek – mondja halkan Gyöngyvér, miközben a sötét lépcsőházban halad lefelé előttünk. – Már semmit sem tudtok elvenni tőlem! Halott vagyok! Ti öltetek meg évekkel ezelőtt! Egy lélek nélküli, bosszúszomjas üresség vagyok! Számomra se megváltás, se semmi remény…

              Érzem az állam alatt a kés pengéjét. Odakint a pokoli szellemváros feletti viharos, hideg éjszakában megint villámlik egyet. Gyöngyvér meg akar ölni. Ám ez nem fog sikerülni neki. Ennyi küzdelem után már képtelen vagyok feladni – így akármennyire is vesztésre állok, gondoskodni fogok…

                Amikor meghallom a rakéta süvítését, ösztönösen az útmenti roncs takarásába vetődök. A kis kétszemélyes autó roncsa nem éppen a legjobb a védelem, de a semminél éppen ennyivel több. Összerezzenek, amikor a rakéta szélsebesen, mint egy megállíthatatlan, fagyos lelkű démon elrepül…

            Lassan kezdek magamhoz térni. Látom a lángoló folyosót. Eleinte fogalmam sincs, hol is vagyok, mit is keresek itt, aztán szépen lassan a helyére kerül minden. Itt vagyok egy Nimródkeresztes nevű szellemvárosban az éjszaka közepén és a helyi „királynő”, Gyöngyvér őrült harcosai támadnak…

                A fehér símaszkot, éjjellátó-szemüveget, valamint szürke munkásruhát viselő férfi üvöltve ront nekem a fejszéjével. A sötét folyosón hátborzongatóan visszhangzik az őrjöngése. Felsikoltok a rémülettől és azonnal tüzet nyitok rá. Az alak falnak vetődik, a fejszéjét elejti, majd…

              A padlón fekszem. Csak résnyire tudom kinyitni a szemem. Látom őt. Gyöngyvér ott áll sziluettként a jármű oldalsó ajtajánál és az éjszakai villámlás egy pillanatra megvilágítja a démoni tekintetét. Nagyot koppan a bakancsa a padlón, amikor belép. Hallom, hogy mások is ott vannak a…

              A speciális jármű megindul valahonnan a sarok felől és úgy tarolja le a fákat, mintha azok csak közlekedési bóják volnának. Szélsebesen száguld felénk. Gyöngyvér gonosz nevetése harsog a hangszórókból. Felsikoltok, majd szaladni kezdek Niki után a romos panelház felé. Hatalmasat…

              Niki a járdán fekszik mozdulatlanul. Pánikba esek. Felettem, a fa törzsénél nagy erővel csattan valami. Felnézek és az éjjellátó-szemüvegben látom, amint egy nyíl áll ki onnan. Egy süvítő hangot hallok, ösztönösen odébb gurulok a földön és alig pár centire tőlem fúródik a fa törzsébe…

                - Ilyen, amikor nincs remény – súgja Gyöngyvér a sötétben. – Amikor a sors otthagyott téged a pokol kapujában. Egyre kevésbe védekezik az elméd a beletörődés ellen. Megfáradt. Már belépne az őrjítő szenvedés sűrűjébe.             A szívem egyre hevesebben ver. A halvány…

              Az éjjellátó-szemüvegem megsérül és elsötétül előttem minden. Leveszem a fejemről. Hideg, törmelékekkel teli padlón fekszem, de nem vagyok egyedül. A csoszogásokból ítélve hárman lehetnek. Az egyik minden bizonnyal a „szellemváros királynője”, Gyöngyvér. Nem találom a fegyverem. A…

              A kés pengéje közeledik felém, Gyöngyvér ijesztő mosolya pedig kígyóméregként bénítja meg a lelkemet. Az eső már elállt, így a lángok új erőre kapnak és megcsillan a gyilkos fény ennek a szörnyetegnek a kék szemeiben. A szellemváros királynője pont olyan, mintha az összes a Földön élt…

  - Angéla! – kiáltja a Nővérem, mire felnyitom a szemem.             A földön fekszem még és az esős éjszaka hideg szele lebbenti meg a magasra nőtt füvet. Gyorsan összeáll a kép. Egy szellemvárosban vagyok, ahol rejtélyes alakok támadnak minket a sötétből. Az éjjellátó-szemüvegnek köszönhetően…

              A símaszkos férfi hörögve ront nekünk a fejszével. Azonnal tüzet nyitunk rá, mire az holtan nekicsapódik a sötét előszoba falának, majd arccal előre, elterül előttünk. Az alkarján észreveszek egy kis téglalap alakú, fekete tárgyat, melyen egy kis halvány fény világít. Az éjjellátó…

  2039.március               Hatalmasat dörren az ég, miközben az éjszakai, heves záporban haladunk egy sötét, elhagyatott, erdőmenti úton. A debreceni kolónián teljesítettünk szolgálatot és egy ideje elhagytuk már a megyét is. A speciális jármű műszerfalára pillantok, ahol a digitális térkép…

            Vajon, mi lehet a neve? Rengeteget találgatott. Vajon tudja ez a nő, hogy ő csak miatta jár erre? A huszonhat éves, kissé kiégett Attila korábban folyton csak futólépésben haladt végig ezen parkon egészen az aluljáróig, ahol aztán a metróra szállva majd fél órát utazzon hazáig. Ahol…

              Azok az elszánt szürke szemek még az ablaktörlő monotonitásától sem fáradtak el. Liebenherz Ramóna nyomozóhadnagy az erős hózáporban vezetett az elhagyatottnak tűnő erdőmenti úton. Talán már dél lehet, gondolta magában, vagy talán még csak tizenegy. Nem is ez számított, hanem az, hogy…

                Már harmadik napja, hogy nem aludt egy szemhunyásnyit sem. Azon a borzalmas novemberi hajnalon a ködös erdőmenti úton hajtott a kocsijával. Hosszú fekete haja csapzott, szürke szemei alatt karikák, és csak a gyógyszereknek köszönhette, hogy nem remegnek a kezei. Liebenherz Ramóna…

Nagyprónay János A KIS ANGÉLA KRÓNIKÁI   8.évad/37.rész   Összetartó lelkek               Magányosan, teljesen kimerülve fekszem egy üres és csendes kórterem félhomályában. A hadsereg visszafoglalta a székesfehérvári kolóniát. Aisha eltűnt. Amikor leértünk a hóborította utcára, egyszercsak…

Nagyprónay János A KIS ANGÉLA KRÓNIKÁI   8.évad/36.rész   A jelenlét               Az ajtó kinyílik és Niki kipillant a folyosóra. Néhány feszült másodpercig levegőt venni is alig merünk, majd végül int, hogy minden rendben. Aisha durván a folyósóra löki Olivért, aki sátáni kacajjal ér…

      Részlet Vass Árpád hadnagy naplójából:               „2038.február 23. Már nem rajongok annyira az ünnepségekért. Még mindig úgy érzem, hogy semmi értelme még bármit is megünnepelni. Ám hadnagyként kötelességem részt venni az új generációt és az új hadműveleti sikereket magasztaló…

Nagyprónay János A KIS ANGÉLA KRÓNIKÁI   8.évad/35.rész   Nem tudom feladni               Hallom a lövés hangját. Ám ez mintha távolról, mögülem dördült volna el. Igen…és robbanás kíséri. Nem értem az egészet. Az engem túszul ejtett Olivér érezhetően ledöbben és azonnal maga mögé pillant.…

Nagyprónay János A KIS ANGÉLA KRÓNIKÁI   8.évad/34.rész   Reménytelen helyzet               Valahol a sötétségben járhatok, álmok nélkül, ám tűszúrást érzek a vállamon és a halványfényű monitorszoba lassan újra kitisztul előttem. A vörös fénnyel izzó gépszemek rám vetülnek, de már távolabbról…

Nagyprónay János A KIS ANGÉLA KRÓNIKÁI   8.évad/33.rész   Erő nélkül               Nyolcéves vagyok. A kertben ülök a hintaágyon, a mesekönyv az ölemben, én pedig mosolyogva, behunyt szemmel hagyom, hogy napfény betelítse az arcomat. Kellemes nyári szél fúj, én pedig boldog vagyok, mert…

Nagyprónay János A KIS ANGÉLA KRÓNIKÁI   8.évad/32.rész   Ne félj!               Miközben Niki belép a rendszerbe, én odalépek a vezérlőpulttól jobbra álló ajtóhoz. Ismét kinyitom, ahogyan az előbb is. Egy hosszú, hideg, kőfalu folyosó tárul elém, amit halványan megvilágítanak a mennyezeten…

Nagyprónay János A KIS ANGÉLA KRÓNIKÁI   8.évad/31.rész   A rejtekhely               A heveder segítségével könnyedén elrejtjük a gépfegyvereinket az egy számmal nagyobb kabát alatt. A fagyos téli éjszakában dideregve egy hosszú fehér konténerházat megkerülve érünk a székesfehérvári kolónia…

Nagyprónay János A KIS ANGÉLA KRÓNIKÁI   8.évad/29.rész   Egy rémálom               Az ijesztő, sötét sziluettként haladó csapat határozottan masírozik felénk. Azonnal záró alakzatba állnak. Az osztag élén haladó kommandós fekete zárt sisakjának hangszórójából férfihang reccsen fel.…

Nagyprónay János A KIS ANGÉLA KRÓNIKÁI   8.évad/28.rész   Tamás üzenete               Niki leül a kanapéra és felnyitja Tamás laptopját, aki letesz elé bögre kávét, nekem pedig átnyújt egy csésze teát. Gránátalma ízű. Nagyon finom. Tamás megáll egy fekete pohárral a kezében az ablak mellett.…

              EGYESKE ÉS VIKTOR Ketten külön-külön is veszélyesek voltak. Úgy léptek be az éjjeli hóesésből a kietlen út mentén álló kis benzinkút üzletébe, mintha az övék lett volna. A kasszánál álló fiatal lányok azonnal felismerték őket. A hosszú szőke hajú, fekete ballonkabátot és vörös…

  Hópelyhek. Éjszaka. Az ablaktörlő monoton mozgása és a kietlen, erdőmenti út, ahol már lassan félórája nem jelent meg egyetlen autó sem az ellenkező sávban. A rádióban híreket mondtak. Ő pedig csak a foszlányokat kapta el, miközben újra és újra belemarkolt a szívébe a félelem. - Király…

    Éjfél múlt három perccel. A tízéves Bíborka szemei hirtelen kinyíltak. Hallgatta az óra kattogását, miközben türelmesen várta, hogy a szobájának árnyai lassan kitisztuljanak előtte. Előbb a könyvespolc jobbra, aztán közvetlenül az mellett a ruhásszekrény. Olyanok voltak mind a ketten, akár a…

              1376. január, valahol Buda közelében               Végváry Előd nemes várának alagsorában egy sötét folyosó futott végig a félhomályba vesző ajtóig. A fali gyertyák fényeiben csillogtak a cellák rácsai, ahol a vár urának ellenségei sínylődtek, mielőtt a valódi ítélőszék elé kerültek…

                A hosszú vörös hajú, tizenkét éves Gerda a matek óra utáni szünetben belépett a mosdóba. Nem hallott hangokat, a csapoknál sem állt senki, szóval nagy valószínűséggel egyedül lesz végre egy kicsit a csendben. Amikor belépett a fülkékhez, látta az ablakon át, amint a heves őszi szél…

                Hiába a november hajnali köd, hiába a hideg, az idegőrlő közlekedés, ő akkor is boldog volt. Egész hétvégén dolgozott a művén és úgy érezte, hogy most még egy tornádó sem állíthatja meg. Dr. Radics Petra vetett egy pillantást a kétsávos út mentén sorakozó, magasra nőtt fenyőfákra.…

Nagyprónay János VALENTINA ÚTJA   3.rész Ellenségek és védelmezők                A csengő ébresztette fel. Nóri kinyitotta a kék szemeit és tudatosult benne, hogy ismét a kanapén aludt el, a tévé pedig lehalkítva már a reggeli rajzfilmet sugározza felé. A pisztolya pedig ott pihen a…